A Magyar Állami Operaház az 1956-os forradalom 70. évfordulójára két egymást kiegészítő alkotással készül: Novák Tamás Kádár lemeze című áldokumentumfilmje premierjével és a 2016-ban, a 60. évfordulóra készült dokumentumdráma, a Kádár utolsó beszéde felújításával. A produkció 2026. október 22. és november 1. között öt alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban.

Kádár János hagyatékának aukcióján egy első látásra érdektelen Schumann-lemez is a kikiáltási tárgyak közé kerül. A borítón található különös jelzések, a korong mély barázdái és a feldolgozott Heine-vers azonban különös összefüggésekről rántja le a leplet, ami az 1956-os forradalom utáni megtorlás és az orosz cári család 1918-as kivégzése közötti különös kapcsolatra is fényt derít.

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész a 2010-es évek végétől jelentette meg a Hitel című folyóiratban Rév Júlia álnéven egy fiktív tényfeltáró dokumentumfilmes „betiltott” alkotásainak forgatókönyveit: a forradalom évfordulója alkalmából az Opera felkérésére most Novák Tamás történész, dokumentumfilm-rendező (Bűn és büntetlenség) készített áldokumentumfilmet az álforgatókönyvek egyikéből. A műben, amelyben az újságírót nyomozásában zenetudós, történész, irodalmár, grafológus és szemtanúk is segítik, a főbb szerepeket Zavaros Eszter, Kubik Anna, Varga József, Bácsatyai Gergely, Kántor Zsuzsanna, Fehérvári Péter, Szikra József, Józsa Kovács Kinga, valamint Karczag Márton, az Opera emléktárának vezetője alakítják. A csaknem félórás film operatőre és vágója Antal Szabolcs, zenéjét Csiki Gábor, az Opera karigazgatója szerezte.

A vetítés után a fikció helyét egy történelmi beszéd veszi át az Eiffel Műhelyházban. 1989. április 12-én Kádár János váratlanul megjelent az MSZMP Központi Bizottságának ülésén. A hatalomból már kiszorult, idős, beteg politikus hosszan, akadozva, olykor nehezen követhetően beszél 1956-ról, Nagy Imréről és a saját felelősségéről. Mondatai hol önigazolást keresnek, hol a múlt eseményeihez térnek vissza, állapota szánakozást keltő. Mintha bűnbánatot tartana – ám a bocsánatkérésig képtelen eljutni: „az az ember” – csak így képes Nagy Imrét megnevezni.

Ezt a különös történelmi dokumentumot Kornis Mihály Kádár János utolsó beszéde című kötetének függeléke nyomán 2016-ban mutatta be az Opera, ugyancsak Novák Tamás színrevitelében. A shakespeare-i királydrámákat idéző jelenetekben Kádár múltjának meghatározó alakjai, Rajk László és Nagy Imre is megjelennek, mert a nevezett kötet függelékében ugyancsak megtalálható, az utolsó beszédhez képest éppen 40 évvel korábbi kihallgatási leirat egy másik, agresszív és kegyetlen Kádárt mutat, akinek semmiképp nem lehet megbocsátani. A két szöveg egymásra fektetve hat oda és vissza, az előadást pedig Arnold Schönberg 1942-ben, a zsarnokság elleni tiltakozásként írt Óda Napóleonhoz című kompozíciója keretezi. A kamaradrámában Szikra József (Kádár János), Berettyán Nándor (Rajk László), Bezerédi Zoltán (Nagy Imre) és Jéger Zsombor lép színpadra, felvételről közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, zenei vezető Csiki Gábor.

A két alkotás különböző szemszögekből keresi a választ ugyanarra a kérdésre: hogyan gondolkozott és milyen önigazolást keresett az eseményekkel kapcsolatban a totalitárius rendszert társtettesként kiépítő, majd az 1956-os forradalmat követő megtorlást irányító kommunista kulcsfigura, a 20. századi magyar történelem leghosszabb ideig regnáló diktátora. A Kádár lemeze és A Kádár utolsó beszéde október 22-én, 23-án, 25-én és 31-én, valamint november 1-jén látható az Operaház Eiffel Műhelyházában.

Grafika: Orosz István